fültanú
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
Etymology
fül (“ear”) + tanú (“witness”)
Pronunciation
Noun
fültanú (plural fültanúk)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fültanú | fültanúk |
accusative | fültanút | fültanúkat |
dative | fültanúnak | fültanúknak |
instrumental | fültanúval | fültanúkkal |
causal-final | fültanúért | fültanúkért |
translative | fültanúvá | fültanúkká |
terminative | fültanúig | fültanúkig |
essive-formal | fültanúként | fültanúkként |
essive-modal | — | — |
inessive | fültanúban | fültanúkban |
superessive | fültanún | fültanúkon |
adessive | fültanúnál | fültanúknál |
illative | fültanúba | fültanúkba |
sublative | fültanúra | fültanúkra |
allative | fültanúhoz | fültanúkhoz |
elative | fültanúból | fültanúkból |
delative | fültanúról | fültanúkról |
ablative | fültanútól | fültanúktól |
non-attributive possessive - singular |
fültanúé | fültanúké |
non-attributive possessive - plural |
fültanúéi | fültanúkéi |
Possessive forms of fültanú | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fültanúm | fültanúim |
2nd person sing. | fültanúd | fültanúid |
3rd person sing. | fültanúja | fültanúi |
1st person plural | fültanúnk | fültanúink |
2nd person plural | fültanútok | fültanúitok |
3rd person plural | fültanújuk | fültanúik |
Further reading
- fültanú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN