rendetlen
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
Etymology
rend (“order”) + -etlen (“-less, without”)
Pronunciation
Adjective
rendetlen (comparative rendetlenebb, superlative legrendetlenebb)
- untidy, disorderly
- Antonym: rendes
- (of a person) careless, negligent, sloppy
- Antonym: rendes
- irregular
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | rendetlen | rendetlenek |
accusative | rendetlent | rendetleneket |
dative | rendetlennek | rendetleneknek |
instrumental | rendetlennel | rendetlenekkel |
causal-final | rendetlenért | rendetlenekért |
translative | rendetlenné | rendetlenekké |
terminative | rendetlenig | rendetlenekig |
essive-formal | rendetlenként | rendetlenekként |
essive-modal | rendetlenül | — |
inessive | rendetlenben | rendetlenekben |
superessive | rendetlenen | rendetleneken |
adessive | rendetlennél | rendetleneknél |
illative | rendetlenbe | rendetlenekbe |
sublative | rendetlenre | rendetlenekre |
allative | rendetlenhez | rendetlenekhez |
elative | rendetlenből | rendetlenekből |
delative | rendetlenről | rendetlenekről |
ablative | rendetlentől | rendetlenektől |
non-attributive possessive - singular |
rendetlené | rendetleneké |
non-attributive possessive - plural |
rendetlenéi | rendetlenekéi |
Derived terms
Further reading
- rendetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN