sátán
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
Etymology
From Latin Satān, from Ancient Greek Σατάν (Satán), from Hebrew שָׂטָן (Śāṭān, “adversary, accuser”).[1]
Pronunciation
Noun
sátán (plural sátánok)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | sátán | sátánok |
accusative | sátánt | sátánokat |
dative | sátánnak | sátánoknak |
instrumental | sátánnal | sátánokkal |
causal-final | sátánért | sátánokért |
translative | sátánná | sátánokká |
terminative | sátánig | sátánokig |
essive-formal | sátánként | sátánokként |
essive-modal | — | — |
inessive | sátánban | sátánokban |
superessive | sátánon | sátánokon |
adessive | sátánnál | sátánoknál |
illative | sátánba | sátánokba |
sublative | sátánra | sátánokra |
allative | sátánhoz | sátánokhoz |
elative | sátánból | sátánokból |
delative | sátánról | sátánokról |
ablative | sátántól | sátánoktól |
non-attributive possessive - singular |
sátáné | sátánoké |
non-attributive possessive - plural |
sátánéi | sátánokéi |
Possessive forms of sátán | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | sátánom | sátánjaim |
2nd person sing. | sátánod | sátánjaid |
3rd person sing. | sátánja | sátánjai |
1st person plural | sátánunk | sátánjaink |
2nd person plural | sátánotok | sátánjaitok |
3rd person plural | sátánjuk | sátánjaik |
Derived terms
Compound words
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
- sátán in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN